Besenyszög
A település megközelíthető közúton: a Szolnoktól északra, a Szolnokot Jászkisérrel összekötő úton.
Lakosainak száma: 3700.
A község nevét a Besen nevű vízfolyásról kapta. Ez az elnevezés a besenyő nép emlékét őrizheti. A terület már a neolitikum idején is lakott volt. Oklevélben először 1395-ben említik Zeeg néven. A jelenlegi névalak 1901-től használatos. A mai település 1771 és 1774 között alakult ki négy elpusztult középkori faluból (Szög-Szentiván-Fokorú-Szászberek puszta).A község határa 1944-ben, Szolnok közelsége miatt, jelentős hadi események színtere volt. A faluban a házak egy része még őrzi a régi jellegzetes építészetet, tornác nélkül, fűrészes oromzattal készültek, vályogból.
Besenyszög a Tiszába torkolló Millér partján fekszik. Határában vadászati szempontból is jelentős a nagy számban előforduló fácán és vadkacsa. Vasútja nincs. Első ártézi kútját 1927-ben fúrták, 1958-ban már 8 kút működött a faluban. 1990-es évek közepén fúrt kútjának 56 fokos hévize gyógyfűrdőre is alkalmas lehetne.
A községet 1956-ban villamosították.
A késő barokk stílusú római katolikus templom 1783-1786 között épült Eszterházy Károly püspök megbízásából, Francz József tervei alapján. A szentély késő barokk stílusú mennyezetképe 1790 körül készült.
A barokk főoltár Steinhauser Antal szobrász műve, az oltárképet pedig Chiovini Ferenc festette 1933-ban. A főoltár tabernákuluma, a padok is XVIII. századi barokk munkák, a szószék viszont a XIX. század első felében készült klasszicista munka.
1774-ben épült első iskolája. 1994-ben megvalósult a gázprogram, 2001-ben korszerűsítették az intézmények és az utcák világítását, 2002-ben pedig a vízvezeték hálózatoz, 2005-ben a csatornázás készült el, és megkezdődött a szilárd burkolatú utak felújítása.
A község jeles szülötte, Chiovini Ferenc festömüvész, akiröl utcát és iskolát neveztek el, illetve a Millenniumi parkban található Chiovini Ferenc festőművész emlékmű, mely Hadházy Gergely művész alkotása.
A községben az első világháború hősi halottainak emlékére állították fel Borbereki Kováts Zoltán magyar honvédet ábrázoló szobrát.
Jellegzetes köztéri szobor a második világháború áldozatainak emlékére állított emlékmű.
A katolikus községben a helyi búcsú az egyik legjelentősebb ünnep (június 24.), és az ehhez kapcsolódó Falunapok rendezvény.
Csataszög
A település megközelíthető közúton: Szolnokról északkeleti irányba indulva a Tisza mellett haladva.
A Csataházpart és a Csataszög elnevezést először az 1864-65-ös helységnévtárban említették mint Nagykörűhöz tartozó határrészt. A monda szerint azért kapta ezt a nevet, mert a Rákóczi szabadságharc idején jelentős csata volt ezen a helyen. Önálló község 1994-ben lett.
Hunyadfalva
A település megközelíthető közúton: Szolnokról indulva északkeleti irányban a Tisza mellett haladva.
Hunyadfalva Kőtelek legnépesebb külterületi lakóhelye volt. A XIX. században a Hunyady grófok telepítették be, 1993 óta önálló község.
Kőtelek
"Kőtelek lakói szeretettel várják mindazokat, akik megunva a város zajos, rohanó életét, pihenni, kikapcsolódni egy nyugodt, csöndes, a természet értékeit óvó és tisztelő helyre vágynak. Az Alföld végtelen rónája, a Tisza hol rohanó árja, vagy békés nyugalma mind - mind felüdülést nyújtanak a városi élet után. Művészeket, üzletembereket varázsolt már el eddig is a hely, ahol élünk.
Az aktív turizmust kedvelők is megtalálják számításukat nálunk. Horgászni nemcsak a Tiszán, hanem a holtágakon, valamint a Szabó János Horgászegyesület horgásztaván is lehet. A gáton sétálva, vagy kerékpározva gazdag madárvilágot figyelhetnek meg.
A gát folyó felőli oldala a Hortobágyi Nemzeti Park része. Egész évben rendezvényekkel várjuk az idelátogatókat. Kiemelkedő esemény a Kőtelek Fesztivál, mely augusztusban kerül megrendezésre. Településünkről, az eseményekről honlapunkon részletes információkat talál. Digitalizálódott világunk ez esetben áldás, hiszen a képek, az információk már sokat elárulnak rólunk, életünkről. Ha ezután ellátogat hozzánk, úgy érezheti, mintha már személyesen találkoztunk volna. Jöjjön, és ismerje meg községünket, az itt élőket! Reméljük Önt is elvarázsolja mindaz, amit nálunk talál.
Találkozzunk Kőtelken!
Szeretettel várjuk!
Községünk nevében üdvözli:
dr. Böhmer Péter polgármester"
Nagykörű
Egy település a Tisza ölelte tájban. Egy festõi falu az ártéri erdõk karéjában. Egy különleges világ, ahol még a gólyafészek is cseresznyegallyból van. Nagykörû. A szépség szigete egy mind kevésbé szép világban. Látta már?
Turisták ezrei látogatják nyaranta. Szépsége foglyul ejti azt, aki itt járt. Városokból értelmiségiek, mûvészek költöznek ide. Fiatalok, akik szép gyermekkort álmodnak gyermekeiknek.
A vadregényes tiszai ártér az alföldi õserdõk maradványaival, a feketenyár-óriások, a védett tölgyesek öles törzsei, melyekre árvizek rajzolnak emlékeztetõ szintvonalakat, a szõke Tisza aranyló homokstrandja, tágas, gyümölcsfás kertek, szorgalmas emberek, élénk mûvészeti és kulturális élet. Elveszett monostorról szóló mondák, kultúra és történelem
Mindez Nagykörû, mely sok-sok benyomást hagy az idelátogatóban. Aki már egyszer bejárta hintón, a Virágbontó Hétvégén a hullámzó homokdombokat díszítõ cseresznyevirág-tengert, részt vett a Nagykörûi Cseresznyefesztiválon, szívesen visszatér hozzánk. Számtalan kikapcsolódási és sportlehetõség: kerékpározás és túrázás a tiszai ártereken, kajakozás a Tisza nyugodt vizén, horgászás a fûzfafátyol alatt. Mindegy, melyik évszakban látogat ide: Nagykörû mindig kínál valami érdekeset, valami igazán újat.
Önt is várja a Tisza ölelte falu, Magyarország cseresznyéskertje!
Szászberek
A település megközelíthető közúton: Szolnok felől indulva Jászberény felé a 32-es úton; vonaton: a Szolnok-Újszász-Vámosgyörk vonalon.
A Zagyva folyó bal partján fekvő település a XV. században mezővárosi rangot kapott, ezt azonban nem sikerült megtartania. A török-tatár pusztítások miatt a XVII. században elnéptelenedett, a XIX. századtól népesedett be ismét, és 1949 óta önálló község. A századforduló idején az itteni Kohner-uradalom híres volt világszínvonalú állattenyésztéséről. Ma már azonban nemcsak a földművelésnek van hagyománya, Szászberek akkumulátorgyártása országos hírnévre tett szert.
Szolnok
Szolnok nevét 1075 óta jegyzik a történetírók. A város múltja Szent István király várispánság alapításáig nyúlik vissza.
Az Alföld szívében fekvő, a Tisza-Zagyva találkozásának emelkedő szögletében kialakult megyeszékhely 2005-ben ünnepelte alapításának 930. évfordulóját. Talán a vizek és a magaslat marasztalta itt évezredeken keresztül - a neolit kor óta - a különböző kultúrájú népeket. A város a XII. századtól a sókereskedelem és sóelosztás egyik központjává vált.
A törökök elleni harcban - földrajzi helyzetéből adódó - stratégiai jelentősége természetesen vonta magára az ország figyelmét.
A közlekedésben forradalmi áttörést hozott az 1835-ben megindult Tiszai gőzhajózás, majd 1847. szeptember 1-jén az ország második vasútvonalának - a Pest-Szolnoki pályaszakasznak - a megnyitása. A vasút révén épült ki és fejlődött folyamatosan a város közlekedési ipara is.
A gyarapodásnak további lendületet adott, hogy 1876-tól az újonnan szervezett Jász-Nagykun-Szolnok vármegye székhelye lett. A két világháború között a város fejlődése megtorpant. A második világháború idején Szolnokot tizenkétszer érte bombatámadás, melynek során a vasútállomás és környéke különösen, de más városrészek is súlyos károkat szenvedtek. Az 1950-es, 60-as években jelentős ipari beruházásokra került sor. Hatalmas építkezés kezdődött meg, lakótelepek alakultak ki, s a környékről betelepülőkkel megnőtt a város lakosságszáma.
1990-ben, a demokratikus helyhatósági választások eredményeként, Szolnokon is felállt az új önkormányzati képviselőtestület, mely 1990. november 13.-i döntése értelmében kérte a város jogállásának megváltoztatását, amit az országgyűlés jóváhagyott, s Szolnok Megyei Jogú Város lett.
Tiszasüly
A Tisza jobb partján található település megközelíthető Jászberényen, illetve Jászapátin át, vagy a 34-es út felől a tiszaroffi komppal.
A község határában őskori kőbaltákat, a hatvani és a gávai kultúrákkal kapcsolatba hozható edénytöredékeket, örlőköveket, szarmata edénytöredékeket és csonteszközöket találtak. A község legfontosabb régészeti lelőhelye az úgynevezett Éhhalom, ahol több honfoglalás kori sírt tártak fel. Többek között ezüstveretes szablya, ezüstveretekkel díszített öv, tegez került elő az ásatások során, amelyek a szolnoki Damjanich János Múzeum ban láthatók.
A honfoglaló magyarok már a X. században megtelepedtek Tiszasüly környékén. A törökök kiűzése után 1963-ban a lakosság visszatelepül, és Tiszasülyt ismét községként tartják nyilván, de a XVIII. században rác támadás miatt ismét elnéptelenedett.
A II. József uralkodása alatt tartott népszámláláskor lakosságát mint a Kőtelkhez tartozó puszta lakóit vették fel. Már az 1840-es években szeretett volna önállósulni, de ez csak az 1872-es országos közigazgatási rendezés során valósult meg. Önállóságát 1977-ben ismét elvesztette, Nagykörűvel együtt Kőtelek társközsége lett. 1989-től ismét önálló község.
A község életében mindig is meghatározó szerepe volt a folyónak, a halászati, horgászati lehetőségeknek. Ma pedig egyre nagyobb szerepet kap az idegenforgalom. Elsősorban a falusi nyugalmat és a temészet csodáit kereső turisták jönnek pihenni.
Tiszasülyhöz tartozik Kolopfürdő, itt tarták fel a híres kolopi gyógyiszapot. Ezt használják a budapesti Gellért fürdőben, és a szolnoki Tisza szállóban is. A hagyomány szerint erre úgy derült fény, hogy Végess Sándor helyi földbirtokos 1892-ban kolopi birtokán nagy itató kutat akart ásatni. A kifolyó iszapos vizében megfürdött egy beteg bivaly, és néhány fürdés után meggyógyult. A gyógyvíz szerepelt az 1896-os országos kiállításon is, ahol elismerő oklevelet nyert. Az itt kitermelt iszap rádiumot tartalmaz, gyógyhatása igen jó.
Újszász
Az Árpád-kori település a XIV. században a Szász nevet viselte. Eredeti lakosai között német telepesek is voltak, aztán beköltöztek a jászok is. A településnek már 1347-ben volt kőtemploma. Az Újszászi vezetéknevű családok a XV. században jelentek meg. Újszász földje mindig is jó termőnek számított, így határában uradalmi, gazdasági központok jöttek létre. Több birtokos család lakott itt, leghíresebb az Orczy família. Már 1721-ben az Orczy család tulajdonába került Újszász puszta, de csak 100 év múlva költözött oda Orczy György azzal a szándékkal, hogy gazdálkodjék. Az 1997-ben városi rangot kapott település az utóbbi években egyre jobban fejlődik.
Zagyvarékas
A település megközelíthető közúton: Szolnokról Újszász felé haladva a 32-es úton, az út jobb oldalán.
A leletek azt mutatják, hogy Zagyvarékas már a rézkortól lakott volt, de nem folyamatosan. Első írásos emlékei 1347-ből származnak, Rekas néven említik. A XVI. században a váci püspökség birtoka volt, majd többször elnéptelenedett, míg 1710 táján katolikus magyarok telepítették újra. Korábban Pest megyéhez tartozott, 1950 óta önálló település. Házai jórészt új külsőt öltöttek az elmúlt évtizedekben, de még fellelhetők a népi építészet emlékei is, a fűrészelt oromfalak.
»
